Egy előző bejegyzésben már utaltam arra, hogy mind az építészet, mind a lakberendezés terén kellően előrehaladott az itteni trend. Nemcsak arra kell azonban gondolni, hogy mennyire modern designról van szó, hanem a minőségről is és arról is, ahogyan vigyáznak minderre.
Tekintve, hogy az évből itt 9 hónapon át tél van, így a szigetelés alapvető fontosságú (nem úgy mint mondjuk nálunk, ahol pont a hő- és vízszigetelésen spórolnak a vállalkozók...): általánosságban dupla ajtóval találkozhatunk és a kilincsek két különböző oldalon helyezkednek. Ez egyrészt hőszigetelés szempontjából hasznos, másrészt tűzvédelmi okokból. Ahogyan megtudtuk: tűz esetén a lakásban kell maradni (!). Igen, ugyanis a lakások teljesen biztosítottak, ellenben a lépcsőház nem. Ettől függetlenül nem szeretném ezt kipróbálni ...valahogy nem nyugtat meg a tudat, hogy a harmadikon lakunk és az elsődleges tanács az volna, hogy maradjunk is itt.
Visszatérve az itteni megoldásokra: zárt és fűthető erkélyek, ezt vastagfalú üveggel képzeljük, amit persze ha meleg van el is lehet húzni. Ez egyébként nemcsak az eső, hó és fagy ellen véd, de van annak egy hangulata, ha az ember mondjuk szaunázás közben kisétál pár percre az erkélyre felfrissülni és közben mindenhol csak a havas tájat látja. Sajnos ezt azt hiszem augusztusban nem tudom átérezni, de azért az éjszakák így is elég hűvösek (kb. 10-12 fok) ahhoz, hogy a kései szaunázások alatti erkélyen pihenést kipróbáljuk. Ha már említettem: szauna! Na ez egy fantasztikus élmény és persze túlontúl hétköznapi is. Mint megtanultam, ez nem egy amolyan 20 percig olvadunk aztán beugrunk a medencébe és reménykedünk, hogy nem áll meg a szívünk történet. Az itteni szokások szerint ez egy nagyjából napi 2-3 órás program és maximum 10 percet lehet egyszerre bent lenni, utána legalább ennyi időn keresztül pihenni kell. A finn életmódot tekintve azonban ez nem is olyan sok idő, mint gondolnánk, hiszen - mivel a boltok is kb délben nyitnak és maximum 18 óráig tartanak nyitva - így a nap jelentős részében tudnak magukkal foglalkozni. Semmi meglepő sincs abban, hogy az emberek a mellettünk lévő sétányon futnak (esetenként babakocsival is), jógáznak a fűben vagy csak úgy kifekszenek élvezni az életet és pihenni. Ez a fajta nyugodtság mindenhonnan árad, így a letisztult, egyszerű, minimalista belsőépítészetből is.
Fekete-fehér, esetleg bézs-sötétbarna. Nincsenek színes tapéták és attól még jobban elütő függönyök, maximum pasztell színekkel egészítik ki az alapvetően kontrasztos berendezést. Az ablakok duplafalúak, közöttük redőny, így annak tisztítását is megússza az ember. Nincsenek küszöbök, mert itt meglepő módon minden szintben van. Nincsenek apró helységekre felosztva a lakások, ha térelválasztással találkozunk akkor maximum tolóajtó, de alapvetően egybenyíló terek a népszerűek, ez persze optikailag meg is növeli azokat.
A tisztaság. Erről még azért tegyünk említést. Azt hiszem jó helyre jöttem, hiszen a tisztaságmániám itt nem is mánia, hanem átlagos igényesség. Kérdés nélkül mindenki, mindenhol leveszi a cipőjét az ajtóban... gyakorlatilag enni lehet a padlóról bárhova, bárkihez is megy az ember.
